Győr szakrális értékei

Városnézés tematikus séta keretében, szakavatott idegenvezetéssel, a győri szakrális értékek, szerzetesrendek és templomaik bemutatása

A támogatott projekt a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretében valósul meg.

Elsősorban a szakrális értékek iránt érdeklődőknek ajánlható ez a tematikus gyalogos séta. Győr 1000 éves püspöki székhely, ősi magja a Káptalandomb és környéke különösen gazdag szakrális kincsekben. A séta során az idegenvezető mesél a városban letelepedett szerzetesrendekről (jezsuiták, bencések, karmeliták) bemutatja Győr legértékesebb templomait, különös tekintettel az ezeréves Bazilikára, melyben három kiemelkedő ereklye található. Javasolt időtartam 2,5-3 óra!

Találkozási pont: Dunakapu tér, Vaskakas díszkút

A séta útvonala: Dunakapu tér – Káptalandomb (Bazilika) – Bécsikapu tér (Karmelita templom) – Kazinczy utca – Széchenyi tér (Loyolai Szent Ignác templom). Parkolási lehetőség a Dunakapu tér alatti mélygarázsban, turistabuszok számára megállóhely a Móricz Zsigmond rakparton).

PROGRAM

Először a Dunakapu térről felsétálunk a Rába és a Mosoni-Duna torkolatánál fekvő Káptalandombra. A győri Bazilika 3 kiemelkedő szakrális kincse megtekinthető. Tapasztalhatják majd, hogy Győr nem érdemtelenül kapta meg a barokk belváros rekonstrukciójáért 1989-ben a műemlékvédelem Európa-díját! 

A győri Bazilika hármas zarándokhely: Könnyező Mária kegyoltár, Szent László herma, Boldog Apor Vilmos szarkofágja! Győr az egyetlen város, ahol Magyarország három leghíresebb nemzeti ereklyéje megfordult: Szent Korona, Szent Jobb: Szent László herma (a Héderváry kápolnában van az állandó helye).

A győri Bazilika Győr legrégibb és legjelentősebb műemléke. Alapítása Szent István király idején történt, átélt 2 földrengést, 3 tűzvészt és a nehéz török időket. Első formájában román stílusban épült 1030 körül. A tatárjárás nem kímélte, az 1. gótikus átépítés 1350 körül történt. 1529-ben a törökök felgyújtották a várost, így a templom is súlyosan megrongálódott, pusztulását az 1594-98 közti 4 éves török megszállás tetőzte be. A romos templom helyrehozatalát Náprághy Demeter püspök kezdte el, aki 1607-ben a Szent László hermát hozta Győrbe. Ezután a székesegyházat Giovanni Battista Rava olasz építész tervei alapján kezdték átépíteni barokk stílusban 1634-45 között A 18. század közepétől Zichy Ferenc püspök megbízásából elkészült a székesegyház végleges barokk belseje, barokk oltárai, a műmárvány borítások Hefele Menyhért tervei alapján. Franz Anton Maulbertsch ekkor készítette a pompás freskókat.

A szentély boltozatán Maulbertsch 1772-ben készült mennyezet festményén a magyar szentek hódolata látható a főoltárt, a mellékoltárokat, a bejáratokat Hefele Menyhért tervezte, az oltárkép Maulbertsch Mária mennybevitelét ábrázolja (1771). A hajó mennyezetén lévő freskó Krisztus színeváltozását ábrázolja. A szentély és a hajó között két ólomdomborműves fekete oltár van (Jakob Gabriel Müller 1774) A copfstílusú márvány szószék egyetlen hatalmas márványból készült. A hajóban szépen faragott rokokó tölgyfa padok sorakoznak. A belső teret harmonikusan zárja le a kórus, aranyozott orgonaszekrényén Dávid király és zenélő angyalok díszítik (18.szd. közepe).

Az északi mellékhajó fő látnivalója a híres kegyoltár, amit egy előkelő ír család egyik püspök tagja Linch Walter 1655-ben Írországból a protestáns üldözések elől menekülve hozott magával Győrbe, mivel a győri püspök befogadta és segédpüspökké nevezte. A Szűz Mária kép 1697. március 17-én Szt. Patrik ünnepén reggel 6-9 között véres könnyeket hullatott. A vár akkori kapitánya Heister Siegbert is a tanúja volt és jegyzőkönyvbe foglalták. A véres könnyeket egy fehér gyolcs kendővel itatták fel, melyet azóta is őriznek a sekrestyében (sudarium). A kép tisztelete folyamatos és azóta a kegyoltár híres zarándokhely. Zichy Ferenc a ma is látható pompás barokk márványoltárt építtette, a kegyképet pedig 85 kg ezüstből készült rokokó keretbe foglaltatta 1767-re.

A déli mellékhajó főoltára Szent István 1. vértanú megkövezését ábrázolja, Paul Troger osztrák festő alkotása, a hajó oldalfalán pedig Mattioni Eszter stáció képei láthatók. Az 1404-ben épült gótikus Héderváry-kápolnában a színes ablakok közül négyet Árkainé Sztéhlo Lili készítette, az apszisban lévő két színes üvegablak Hefter László munkája. Itt őrzik hazánk legértékesebb ötvösművészeti remekét, fontos nemzeti ereklyénket a Szent László hermát.

Szent László herma:

Hazánk 3. legértékesebb nemzeti ereklyéje a Szent Korona és Szent István jobbja után! László király szentté avatását III. Béla király kérte a pápától, a szentté avatásra 1192. június 27-én került sor, amikor a nagyváradi székesegyházban a szarkofágját felnyitották és a fejét elválasztották a testétől. A testét egy gazdagon díszített koporsóba, a koponyának pedig egy díszes fej ereklyetartót készítettek, melyet a koporsó fölé helyeztek és tömegek zarándokoltak a szent király sírjához, köztük a későbbi magyar királyok is. 1406-ban Nagyváradon a Bazilika leégett, az első ereklyetartó megolvadt, de szerencsére a koponya sértetlen maradt! Ezt követően Zsigmond idején készült el a mai díszes mellszobor alakú aranyozott ezüst ereklyetartó a sodronyzománcos mellrésszel, mely a 15. szd.-i európai gótikus ötvösművészet kiemelkedő remeke. A herma felül kinyitható és belsejében található ezüst abroncsban a koponya. A 16.szd. végén a felekezeti villongások és a növekvő román és török veszély elől Náprághy Demeter erdélyi püspök a hermát Váradról Gyulafehérvárra majd Prágába menekítette, végül 1607-től Győrbe került, mivel győri püspökké nevezték ki. Szent László győri tisztelete az 1763-as földrengés óta erősödött fel, amikor Zichy Ferenc püspök körmenetet rendelt el a hermával és Szent Lászlóhoz könyörögtek, hogy mentse meg a várost. Azóta hagyomány a Szent László napi körmenet a hermával. A herma 2021-ben átmenetileg a Szent László Látogatóközpontban látható, a Bazilika restaurálásának befejezése után visszakerül a Héderváry kápolnába.

A Héderváry kápolnában van Győr vértanú püspökének Apor Vilmosnak a vörös márvány szarkofágja, aki 1945 március 29.-én Nagypénteken az orosz katonák elé állt megvédve a Püspökvár pincéjébe menekülő győri nőket, mire azok lövöldözni kezdtek és 3 golyó eltalálta a püspököt: A győri kórházban még aznap éjjel megműtötték, de a sebe elfertőződött és ápr. 2-án belehalt a sérüléseibe. 1996-ban II. János Pál 1996-os látogatásakor a Székesegyház „Basilica minor” rangot kapott, a vértanú püspököt pedig 1997-ben boldoggá avatta.

Kármelhegyi Boldogasszony templom

A Karmelita Rend a 12. században alapított katolikus szerzetesrend. A Kármel-hegyen élt remete életet Kr. e. a 9. században Illés próféta, tanítványával Elizeussal (Izrael északi részén, Haifa mellett). A rend a hegyről kapta a nevét. A hegyet a zsidók szent helyként tisztelték és később sokan követtek őket olyan férfiak, akik a világtól elvonulva remete életet éltek a barlangokban, a hegy pedig zarándokhellyé vált. Rendi szabályzatukat Szent Albert (Bertold) jeruzsálemi pátriárka fogalmazta meg 1208-ban, III. Honorius pápa 1226-ban elfogadta a rend megalapítását. Kármelhegyi Boldogasszony ünnepe július 16-án van. Mária többször is a Kármelhegyi Boldogasszony képében és öltözetében jelent meg (Lourdes, Fatima).

Szabályzat, jellemzők, terjedésük:

A rend karizmája a szemlélődő imádság. A rend Szűz Mária védelme alatt áll, ezért a Mária-kultusz a renden belül erős. A szabályzat szigorú engedelmességet követelt meg, magáncellákban lakást, állandó imádkozást, részvételt a közösségi misén, szegénységet, kemény munkát és böjtölést. Először a rend férfi ága alakult meg, később a női ág is. A 13. században a mohamedán/arab terjeszkedés egyre jobban fenyegette a szerzeteseket, ezért a karmeliták először 1238-ban Ciprus szigetén, Szicíliában telepedtek le, majd folytatták a terjeszkedést Európa irányába (Mária tiszteletük népszerű volt főleg Angliában és Dél-Franciaországban).

Rendi viselet:

Skapuláré: ez a habitus felett egy kötényszerű barna vállruha, ami fedi a vállakat, elől hátul lelóg és bőrövet viseltek. Stock Szent Simon Angliában a Kármelhegyi Boldogasszonyhoz fordult, hogy a Karmelita Rendet ne hagyja elnyomni, és anyai védelmének adja jelét. Erre jelent meg 1251. július 16-án Cambridge-ben Szűz Mária, és átnyújtotta neki a skapulárét, ő pedig átvette a skapulárét és gondoskodott elterjedéséről, a pápa pedig megerősítette a rendet. Ezután a Karmelita Rend gyorsan virágzásnak indult Európában.

Hanyatlás, szétválás:

A 15. és 16. században a karmeliták, mint sok más rend, hanyatlásnak indultak és a reformok elkerülhetetlenné váltak: a korábbi szigort visszaállítani akaró sarutlanokra és a szabályokat enyhíteni akaró sarusokra. A 16. század második felében Avilai Szent Teréz és Keresztes Szent János spanyol szerzetesek megreformálták a rendet és megalapították a szigorúbb Sarutlan Karmelita Rendet. 2001-re a karmeliták létszáma kb. 2100 szerzetes, 700 szerzetes nővér 70 kolostorban.

A Karmeliták Magyarországon

Magyarországon a rend sarutlan ága telepedett le. A rendet Nagy Lajos király telepítette le Magyarországon. A budai kolostoron kívül a középkorban csupán három másik kolostoruk volt: Eperjesen (1388 táján), Pécsett (1372-ben) és Privigyén (1426-ban). Ma, Győrben, Pécsen, Attyapusztán, Magyarszéken, Keszthelyen vannak jelen.

1685-ben Szelepcsényi György esztergomi érsek végrendeletében jelentős összeget hagyott a német karmelita atyák részére azzal a kikötéssel, hogy abból Magyarországon kolostort és templomot létesítsenek. A végrendeletet Kollonich Lipót győri püspök hajtotta végre, 1697-ben a karmelita atyák Nyitra, Esztergom, Győr közül Győrt választották (3 szerzetes érkezett), ahol a Bécsi kapu térmelletti Perger-házat vették meg, lebontották és a helyén a templomukat a rendbeli Witwer Márton Athanáz (Linz 1667) tervei alapján 1716-25 közt építtették fel az olaszországi Loretoi Bazilika mintájára. Wittwer már bizonyított Győrben, a jezsuita (ma bencés) templom homlokzatának átalakításán, a Magyar Ispita templomon, Veszprémben, Pannonhalmán, Tihanyban, Sümegen, Zircen, Pápán is, ismert tervező-építész volt.

A szentmiséket kezdetben a templomnál korábban megépült kis kápolnában mutatták be (1718). Loretói kápolna: a benne lévő „Fekete Madonna” az eredeti cédrusfa szobor másolata, de ma már ez is 300 éves szakrális emlék. A kápolna falfreskói 1756-ban készültek (Borsa Antal restaurálta 1941-ben). A templom 1725. októberére készült el, október közepén Avilai Szent Teréz ünnepén szentelték fel Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére. Wittwer tervezte a főoltárt, a mellékoltárokat, az orgonaszekrényt. a szószéket, padokat, a sekrestye berendezését, továbbá a könyvtár berendezését is, elkészítője a csehországi, münsteri születésű asztalos, a domonkos rendi Franz Richter. A rendház épületet 1732-re fejezték be. Az 1860-as években a templom belsejét jelentősen átalakították, az oltárokat, oltárképeket a régi szobrokat újakra cserélték. Ebből az időszakból származik a korlát és a padozat. A kupolába ekkor kerültek Joseph Kastner festményei.

Templom külső:

A díszes. kőkeretes, kétszárnyú kapu megemelt szemöldökpárkányán az 1724-es évszám olvasható. A kőkeretes mezőben ovális keretben a rend címere látható a két oldalt lehulló szalagon a jelmondatuk: „Zelo zelatus sum pro Domino Deo exercituum” „Buzgósággal buzgólkodtam a seregek Uráért, Istenéért.”). A két oldalon lévő falfülkékben a két legnagyobb karmelita szent Avilai Nagy Szent Teréz és Keresztes Szent János szobrát helyezték el. Az oromzat fülkéjében Szűz Mária szobra áll kezében a tisztaság szimbólumával, egy liliommal. A háromszintes torony a szentély mögött, a nyugati oldalon épült.

A templomhoz 1891-ben épített kis kápolna csatlakozik, benne Carlone Hab-Mária szobrával, ruhájának hullámzása is nagyon finom munka. A szobor 1752-ben már állt a Rába szigetén (árvízi emlékmű) és 1891-ben került a mai helyére.

Templom Belső:

1.) A templom előcsarnokának két oldalában két kis kápolna van. A bal oldaliban Paduai Szent Antal oltár áll, a mennyezeten az ő életéből láthatunk jeleneteket. A Szent Józsefet ábrázoló festett üvegablak alatt Pieta-szobor. A túloldalon, Szent József oltár áll, a festett üvegablakon Szent Illés alatt barokk Kármelhegyi Boldogasszony szobor ölében a gyermek Jézussal (eredeti másolata), fenn a karmeliták címere. A boltozati falfestményeken részletek a kis Jézus életéből.

2.) Az egyterű ovális alaprajzú hajóban kosáríves fülkékben állították fel a négy mellékoltárt (1726). Az eredeti szobrokat Franz Richter faragta, a jelenlegi szürkére festett 8 szobrot egy dél-tiroli művész faragta. Az oltárok felépítménye azonos, mindegyik oltárképet egy-egy oszlop és egy-egy szobor övezi. Felül gazdagon tagolt párkányzat zárja, angyalokkal. Az oltárképek Martino Altomonte időskori művei.

3.) A főoltár Acsády Ádám veszprémi püspök adományából készült 1741-ben. A három-három oszlop között és előtt álló aranyozott faszobrok ószövetségi pátriárkákat és prófétákat ábrázolnak: balról Szent Albert jeruzsálemi pátriárka, mellette Illés próféta, lábánál az őt tápláló holló. Jobbra Elizeus próféta, Illés tanítványa, vándorbottal, lábánál medve feje, a szélső szobor Szent Cyrill alexandriai pátriárka szobra kezében nyitott könyvvel. A főoltár nagy oltárképén Szent István és Szent Imre hódol Szűz Mária előtt, mellette párnán fekszik a Szent Korona. Az oltárkép 1750 körül készült, alkotója vitatott (talán Martino Altomonte), az eredetit több darabból Borsa Antal restaurátor-festő nagyszerűen restaurálta és ragasztotta össze 1957-58-ban, tehát az eredeti kép így került vissza a helyére. A főoltárkép feletti kisebb lant alakú képen az égő csipkebokorban jelenik meg az Úr a nyáját őrző Mózesnek. Legfelül a sugaras felhőkoszorúban Mária monogramját négy angyal veszi közre. A kép aljánál 1-1 aranyozott szobor: bal oldalon Szent Telesphorus pápa hármaskereszttel, pálmaággal, jobbról Szent Péter Tamás konstantinápolyi pátriárka pásztorbottal.

A.) A bejárat felőli baloldalon, az első oltárt Nepomuki Szent János (1350-1393) tiszteletére szentelték. A szent Venczel cseh királlyal került szembe, aki felesége Zsófia gyóntatója volt, de nem adta ki a gyónási titkokat, ezért a Moldvába dobatta. Közép- Európa népszerű szentje lett, ő az utak, hidak, hajósok, halászok, molnárok védőszentje. A festményt Mária szülei Szent Joachim és Szent Anna szobrai fogják közre. Az oltáron a Segítő Szűz ezüst keretes kegyképe áll, amit 1760-ban adományoztak a templomnak, keretét kétszer is tűz pusztította elé, de a kép megőrizte épségét.

B.) A következő oltár: Szent József a halálos ágyán. Ő Jézus nevelő atyja, ácsmester, tiszteletét Avilai Szent Teréz terjesztette. A haldokló utolsó erejével felemeli a fejét, Jézusra néz, aki áldást ad neki. Az oltárkép balján, Szent Alacoqua Margit, szent szívet ábrázoló táblával, jobbján a fiatalon vértanúhalált halt Szent Ágnes báránnyal, pálmaággal, fején virágkoszorúval.

C.) A másik oldal első oltárán Keresztes Szent János megdicsőülése látható, amint a felhőn térdel. Ő honosította meg Szűz Mária tiszteletét. Mellette egy angyal tart egy hatalmas keresztet. Felül kagylós keretben a rend címere. Oldalain Szent Telesphor pápa hármas kereszttel és Szent Péter Tamás konstantinápolyi pátriárka. Az oltáron áll Lisieux-i Szent Teréz szobra kezében kereszttel, rózsákkal.

D.) A következő oltár Avilai Nagy Szent Teréz látomása. Karmelita ruhában térdre esve elragadtatással szemléli Krisztust, aki a halál feletti győzelmet szimbolizáló győzelmi zászlót tartja. Ő a karmelita rend megreformálója. Mellette Árpádházi Szent Erzsébet, II. András és Gertrudis lánya és egy karmelita apáca (Pazzi Szent Mária Magdolna) szobra, köztük díszes szekrénykében a Prágai Kis Jézus 18. szd.-i öltöztethető szobra.

Szószék: A jobb oldali pillérre épült gazdagon díszített szószék a mellékoltárokkal egyidőben, 1726-ban készült, Wittwer tervei alapján, Franz Richter kivitelezésében. A középen látható Köpenyes Madonna domborműve, fején koronával, köpenyét sátorként a hívek fölé emelve. A négy evangélista szobra körben, az őket szimbolizáló jelképekkel. A hangvetőn angyalok között Krisztus megjelenítése látható jó pásztorként.

A karmeliták asztalosműhelyében készültek a templom virágdísz faragással ellátott padsorai, amelyek követik az alaprajz ívelését.

Kupola: A hevederívekkel tagolt kupola hat festményét Joseph Kastner alkotta 1860-ban, témái: 1.) A Kármelhegyi Boldogasszony ölében a gyermek Jézussal angyalok koszorújában fogadja a karmelita szerzetesek hódolatát 2.) Illés prófétát tüzes szekerén elragadja az angyal a Jordán folyó mellől, fehér köpenyét átadja tanítványának Elizeusnak. 3.) Szűzanya a földgömb felett, kígyóra taposva, lenn Illés próféta 4.) Szűz Mária és Szent József kézen fogva látogat a Karmel hegyre. 5.) a Kármelhegyi Boldogasszony karján a kis Jézussal egy karmelitának skapulárét nyújt át. 6.) A Golgotára keresztet vivő Jézus hátrafordul a mögötte keresztet vivő Keresztes Szent János és Avilai Szent Teréz felé. A kupolaképeket is Borsa Antal.

A templom első orgonája 1754-ből származik, ezt később átépítették, majd 1906-ban felcserélték a jelenlegi Angster orgonára.

Lorettoi kápolna: a karmeliták Szűz Mária nagy tisztelői voltak és szerte Európában felépítették a lorettói názáreti ház kicsinyített mását, így épült meg Győrben is 1718-ban adományokból. A kápolnában a lorettoi kegyszobor mintájára készített fekete Madonna szobrot helyeztek egy díszes farács mögé. Ma a lorettói kápolna kedvelt elmélkedő és imádkozó hely, ezért a kápolnában a hangoskodás, az idegenvezetés tilos, de csendben bármikor megnézhető, körbe járható.

A II. világháború során a templom tornya és az oltárképek megsérültek, az ablakok kitörtek. A kommunista diktatúra a szerzetesrendek - köztük a karmeliták - működési engedélyét 1950-ben megvonta, de a rend 1990 után újra alakult. A rossz állapotban lévő kolostor épületet 1985-87 között teljesen felújították ás Hotel Klastrom néven modern 3 csillagos szállodává alakították át. A karmelita rend ma Budapesten, Győrött, Keszthelyen, Kunszentmártonban, Attyapusztán (Pusztakovácsiban) és Miskolcon működik.

Loyolai Szent Ignác templom

Győr Szinán pasa 4 éves török uralma alól 1598-ban szabadult fel, amikor Pálffy Miklós magyar és Schwarzenberg Adolf osztrák generális egy zseniális csellel, petárda segítségével a város déli Fehérvári kapujának berobbantásával egy éjszaka alatt visszafoglalta a legfontosabb nyugati végvárat.

 Az 1600-as évek elején, miután a város felszabadult a török uralom alól, Győrben is megindult az újjáépítés és a katolikus reform. Sibrik Pál várkapitány, buzgó katolikus volt, Győr pedig az ellenreformáció és a katolikus szellemi élet egyik központjává vált Pozsony és Nagyszombat mellett. A jezsuita rend győri letelepedését a protestáns jelenlét megerősödése miatt a Habsburg uralkodók (II. Ferdinánd), Pázmány Péter esztergomi érsek (1616-1637), Dallos Miklós győri püspök (1623-1630) és a vár főkapitánya támogatták, a város nagyrészt protestáns polgársága és a székeskáptalan viszont nem. Az első jezsuiták Pázmány Péter érsek tanácsára 1626-ban Dallos Miklós győri püspök idején érkeztek, és a mai Széchenyi-tér déli oldalán vásárolt telkeket kapták meg. A telkekre, az iskola, a kolostor és a templom építésére az akkori nagyszombati kanonok (később kalocsai majd esztergomi érsek 1666-1685) Szelepcsényi György (1595 – 1685) adományozott 50.000 forintot (eltemetve Pozsony Szent Márton dóm), így ma ez a mai Magyarország legrégebbi barokk temploma (az ő adományából telepedtek le később Győrben a karmelita szerzetesek is.

A jezsuita szerzetesrendet, hivatalos nevén Jézus Társaságát (Societas Jesus, röv. S. J.) Loyolai Szent Ignác alapította. A jezsuiták jelmondata: „Mindent Isten nagyobb dicsőségére!” (Omnia ad majorem Dei gloriam). Szent Ignác Loyola várában katonáskodott, züllött életet élt, de egy ágyúgolyó szétzúzta a sípcsontját és véget vetett katonai karrierjének. Betegágyában megtért, és tanulni kezdett, majd Párizsban alapította meg a Jézus Társasága rendet, amelyet 1540-ben III. Pál pápa jóváhagyott. A jezsuiták a tudományok, a kultúra terjesztését és a fiatalok vallásos oktatását vállalták, szegénységet, tisztaságot és engedelmességet fogadnak és hagyományos reverendát viselnek.

A Jézus Társasága feloszlatását a Bourbonok, a spanyol és portugál gyarmatosítók nyomására 1773-ban XIV. Kelemen pápa kényszerült elrendelni…Később 1814-ban VII. Pius pápa visszaállította a jezsuita rendet, de a bencés rend visszaállítását követően 1802-ben az egykori jezsuita rendház a templommal együtt a bencés rend birtokába ment át. (a bencés rendet is feloszlatta II. József 1786-ban, de őket korábban visszaállították, feltételül szabva az oktatást). A bencések jelmondata: „Ora et labora (imádkozzál és dolgozzál)”, viseletük a fekete habitus/csuha, amit a derekukon kordával/kötéllel kötnek meg (rajta 3 csomó). A győri rendház szerzetesei ma a Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumot és Kollégiumot látják el, illetve a Szent Ignác bencés templomban és a Területi Apátság plébániáin lelkipásztori munkát végeznek.

A templom építéstörténete

A templom 1634 -1641 között épült, Loyolai Szent Ignácnak a rend alapítójának a tiszteletére. Az építés tervezője a firenzei Baccio del Bianco, építőmestere Bartolomeo Torre volt. A templom - alaprajzát tekintve - a római Il Gesu mintájára épült. Hasonlít a bécsi jezsuita templomhoz, szépségében és korában csak a nagyszombati jezsuita/egyetemi templom előzi meg (1628-1636), s e gazdagon díszített barokk templomok körébe tartozik a pozsonyi és a trencséni jezsuiták temploma is. A templom felszentelése 1641-ben történt, amint erről a kőkeretes kapu felirata tudósít: "D.O.M.B. M.V.S. IGNATIO SOC. IESV FVND. MDCXLI". Az oromzatos főhomlokzat fülkéiben Nepomuki Szent János, Szent János evangélista, Borgia Szent Ferenc, Szent András, fent középen az Immaculata, felette Loyolai Szent Ignác szobra látható. A szobor fülkék és a toronypár építése későbbi és Wittwer Márton nevéhez fűződik (1726). A barokk sisak is a 18. szd.-ban készült.

Templom belső:

3 építészeti egységből áll: szentély, főhajó és karzat. Az egyhajós térhez három-három mellékkápolna csatlakozik. A hajót fiókos dongaboltozat fedi. Az uralkodó szín a barna-vörös-arany, főleg a 2006-os restaurálás óta szembetűnő (az oldalkápolnák restaurálása 2019-2021). A szentély teljesen betölti a szentély falat, a főoltár 8 méter magas 1743-44 között készült Acsády Ádám veszprémi püspök támogatásával (vörös márvány). A főoltárkép Loyolai Szent Ignác megdicsőülését (apoteózis) ábrázolja, a mennyezeten lelkének mennybevitele látható, amit a tiroli Paul Troger festett 1743-ban. A diadalív hevederén a mecénás Acsády Ádám címere. Középen, sugárkoszorús medalionban Szent Pálra utaló idézet olvasható (Ut portet nomen meum coram gentibus" hordozzák nevem a nemzetek előtt-Apostolok cselekedetei). Balra, kívül Szent Péter alakja látható, belül pedig Szent József. Jobbra, a belső oldalon Nepomuki Szent János szobra áll, kívül Szent Pál apostol foglal helyet. A fából készült, aranyozott 2 méteres szobrok alkotója a bécsi Joseph Rössler, aki a pozsonyi Georg Raphael Donner tanítványa volt. Legfelül az Agnus Dei látható sugárkoszorúban. És hogy mi célt szolgáltak a szentély ablakai? A 17-18. szd.-ban az emeleti ablakokból is lehetett látni a szentmisét és az itt bemutatott iskoladrámákat, melyekhez díszletként is szolgáltak. A főoltár előtt a szőnyeg alatt van a lejárat a kriptába, ami a bencés papok nyughelye.

A mennyezeti képek (1744-47)

A pilaszterek fölötti trapéz alakú boltíven a négy evangélista látható. Lukács alakja egyben Troger önarcképe festőpalettával, a mester szignójával és 1744-es dátummal. A hajó feletti dongaboltozatot az "Angyali üdvözlet" jelenete díszíti, mely 1747-ben készült (pasztell, ezüstös tónusvilág). Az ívmezőkben a négy próféta: Jeremiás, Ezekiel, Izajás és Dániel figurái helyezkednek el. Az orgonakarzat felett a Zenélő angyalok kompozíciója látható (1747). A karzat oldalfalára Troger a valódi ablakokkal azonos, illuzionisztikus ablakokat festett. Az északi fal festett ablakának jobb oldalán olvasó férfi alakját látjuk, a másik oldalon hangszereket.

A szószék

A pazarul díszített rokokó szószéket a Pozsonyban dolgozó Donner-tanítvány Ludwig Gode készítette 1748-49 között Padányi Bíró Márton veszprémi püspök megrendelésére. A szószéket baldachinszerű rokokó hangvető koronázza, a Szentlélek galambjával. A szószékkosár mellvédjén Keresztelő Szent János prédikációját ábrázoló dombormű, a mellvéd bal oldalán Mózes látható a kőtáblákkal, jobbra Áron főpap a füstölővel. A hátfalon a Jó Pásztor aranyozott domborműve, nyakában a báránnyal. A feljáró oldalának reliefjei a nagy nyugati egyházatyákat ábrázolja: Szent Jeromos könyvvel, Szent Ágoston kezében szívvel, Szent Ambrus a méhkassal és Nagy Szent Gergely pápa tiarával.

A főoltár előtti szőnyeg alatt ajtó vezet a kriptába, ahová a bencések temetkeznek.

1641-42-ben készítették a kápolnák oltárait is, melyeket mecénások támogattak, a kápolnák gazdag stukkódíszítéssel vannak ellátva. Ebből az időszakból mindössze 12 oltár található az országban, ennek a fele itt Győrben található, ami művészettörténeti szempontból nagy jelentőségű!

1.) Szent Pál oltár (Missziós kápolna):

Megrendelője a győri vár tisztje: Sibrik Pál. Az oltár a kapitány védőszentjét, Szent Pált ábrázolja, Sibrik Pál maga is katona, mint Saul és felnőtt korában tért át, mint ahogy Szent Pál a damaszkuszi úton. Saul a keresztények üldözésére indult, amikor az égből erős fény következtében vakon bukott le a lováról, miközben szózat hallatszik az égből: (Saul, Saul quid me persequeris = Saul, Saul, miért üldözöl engem?). Saul magába fordult, majd megtért és tanítvánnyá vált. Ez a Pálfordulás, „(Saul voltam, de Pál lettem)” így válhatott apostollá, majd vértanúvá. Az oltárkép hátterében Damaszkusz helyett Győr látképét láthatjuk. Két oldalról Szent Péter és Szent Pál apostol szobrai. Az oromzati festményen a lovas Szent László a turbános pogányra sújt le. Az oromzat csúcsán Mária a kis Jézussal.

2.) Szent Rozália oltár (1641) Őrangyalok kápolnája:

Szent Rozália megdicsőülését ábrázolja, adományozója Beccaria Virgilio, a város egyik leggazdagabb olasz kereskedője. A képen további két pestis szent: Rókus és Sebestyén. Felül szalagon: „Veni Rosalia sponsa Christi, veni coronaberis”(Jöjj Rozália, Krisztus jegyese, hogy megkoronáztassál!). A posztamensen Szent Máté és Szent Márk evangélisták szobrai, az oromzati festményen Keresztelő Szent János látható Lukács és János evangélisták között.

3.) Szent György oltár (Vértanúk kápolnája):

Az adományozó Leonics György volt 1656-ban, aki a törökellenes harcok segítőszentjének tiszteletére, a fehér lovon ülő Szent Györgynek (katonaszent, aki mártírhalált halt) építtetett oltárt. Az oromképen a Szentháromság, balról Szent Borbála, jobbról Alexandriai Szent Katalin szobrai.

4.) Győzelmes Mária oltár (Megváltó kápolna) „Patrona Militum”:

Oltárát a vár német helyőrsége a törökök felett aratott lepantói tengeri győzelem (1571) emlékére állíttatta 1642-ben. Az oltárképen Szűz Mária a győzelmet szimbolizáló pálmaággal és a gyermek Jézussal. A szalagon a felírat:„ Patrona Militum Tutela Praesidii” (katonák pátrónája, védők oltalma). Az oromzat képén Mária a felhőkön, az előtérben a pamplonai erőd és Szent Ignác imádkozik. Kétoldalt Szent Mór és Szent Donát katona szentek, a csúcson Szent Mihály arkangyal szobra, aki egyike a 7 arkangyalnak (főangyalnak), jelképe hatalmas kardja, mellyel legyőzi a gonoszt/sátánt. Neve a héber „mi ká él” jelentése: „Ki olyan, mint az Isten?”.

Magyar Szentek oltára (Szent Benedek kápolna):

Oltárát Péchy Ferenc emeltette 1642-ben. Oltárképén Szent Gellért és Adalbert püspökök, akik ovális pajzzsal fogják fel a törökök nyilait, jobbra Szent Lászlót, Szent Imrét, jobbra fent Szent István korona felajánlását láthatjuk. Az oltárkép mellett balra Nagy Szent Gergely jobbra Szent Ambrus egyházatyák szobra áll, az oromzat festményén Szent Mihály angyal sújt le lángpallosával a sátánra, az előtérben törökök, a kép csúcsán Szent Ignác, a volutákon balra Szent Jeromos jobbra Szent Ágoston aranyozott szobra.

5.) Szent István oltár (1802) Nagyasszonyunk kápolna: Szent István oltár: 

Ez az oltár eredetileg Pannonhalmára készült. Az oltár közepén Szent István korona-felajánlása látható. Felül a párkányon Gábriel arkangyal térdel.

Az orgona

A rokokó orgonaszekrény párkányzatának közepén harsonázó angyal látható felhőkkel, zenélő puttók között. Balra a hárfázó Dávid király, jobbra Szent Cecília vértanú szobra. A szekrény művészi faragásait Ludwig Gode készítette 1757-ben. 1905-ben a barokk szekrénybe Rieger Ottó új orgonát épített.

Az első világháborúban elvitték a templom 4 harangját, a 3,3 tonnás Szent Benedek valószínűleg nem fért ki az ablakon, ezért maradhatott meg.

A kolostor/rendház

A rendházat 1666-ban Bartolomeo Torre kezdte építeni, melyet fia, Giacomo fejezett be 1667-ben. A rendház felépítését Széchényi György kalocsai majd esztergomi érsek bőkezű adományai tették lehetővé, amint erre a kapuzat címere és felirata utal. A jezsuita rend 1773-as feloszlatása után az épületegyüttes 1802-ben a tanító renddé átszervezett bencések tulajdonába került (Szent Benedek alapította 530-ban).

A kvadratúra

Általában minden monostoron belül található egy belső kert, amelybe a kerengőből lehet kijutni (kvadratura = négyszögű hely). Győrben a rendház belső kertje egy ideális "kis sziget", ahol a mindennapok rohanása közepette lehet egy kicsit megpihenni, elmélkedni (a kert egy kicsit a „Paradicsomot” is szimbolizálja.

A bencések a betegápolást, az orvoslást is feladatuknak tekintették, így kertjeikbe gyakran telepítettek ismert gyógynövényeket, mint pl. Pannonhalmán levendulát és egyéb gyógynövényeket.

Harangok:

Jelenleg 6+1 harang működik!

A legnagyobb harang a Szent Benedek, amely 3300 kg-os és Győr legnagyobb harangja!

1. Szent Mór harang: a pannonhalmi Szent Mór püspök tiszteletére készült, súlya 1900 kg
2. Szent Mihály harang: Szent Mihály főangyal és a bencés szentek tiszteletére készült, súlya 780 kg
3. Szent Ignác harang: Loyolai Szent Ignác tiszteletére készítette a győri önkormányzat, súlya 560 kg
4. Szent Márton harang: a tours-i püspök Szent Márton tiszteletére készült, súlya 230 kg
5. Szent Maurus harang: Szent Benedek tanítványának tiszteletére készült, súlya 170 kg
6. Szent Placidus: Szent Benedek tanítványa tiszteletére készült, súlya 100 kg

A 6 új harang Innsbruckban készült és 2016. december 7-én Ferenc pápa megáldotta őket Rómában! A hiányzó 4 harangot az I. vh.-ban adták oda, rekonstruálásuk a pannonhalmi levéltár irataiból és a megmaradt harangnyelvekből sikerült.

Felújítások:

2018-ban kezdődött az épület és a tornyok felújítása. A tetőcserét követően a tetőtérben egy kis múzeumot terveznek, ahonnan láthatók lesznek a harangok. 4 év alatt 2021-re kormányzati támogatásból felújítják a kápolnákat, a mellékoltárokat, az orgonát, a padlózatot, a világítást, a hangosítást.

Forrás megjelölés:

• Horváth Gábor: Kis győri kalauz
• Bazilika (MiX-M Bt kiadványa a Győri Egyházmegye jóváhagyásával 2005.)
• Kiss Tamás-Szabó Béla-Székely Zoltán: A Szent László herma
• Kiss Tamás-Szabó Béla: Boldog Apor Vilmos
• Kiss Tamás-Szabó Béla: A Győri Könnyező Szűzanya-kegykép (Palatia 2017)